Pontosztás: Chelsea – Brighton (0-0)

Ugyan múlt héten két kupasorozatból is sikerült továbbjutni, a bajnoki riválisok pedig kivétel nélkül pontokat hullajtottak, mégis enerváltság és bizonytalanság lengte körül a kedd esti találkozót. Úgy tűnt, mint hogyha mázsás súlyok lettek volna a lábakban és káosz a fejekben (előbbi a leterheltségtől, utóbbi az Európai Szuperliga körüli hercehurcától).

A vége 0:0 lett, annak is a pocsékabb fajtájából. A Chelsea nem tudott mit kezdeni a mezőnyfölényével, helyzet gyakorlatilag csak a brightoni labdaeladások után alakult ki, a végére meg már az egy pontnak is örülni kellett, a két legveszélyesebb helyzetet ugyanis a hazai kapu előtt láttuk. Az utolsó 4 bajnokiján 5 pontot szereztek a Kékek, ami nem túl jó ajánlólevél a top4-be.

 

Arrizabalaga (6): Némi meglepetésre megtarthatta helyét a kapuban, így bár csak ötödik bajnokiján kezdett, elmondhatja magáról, hogy a Brighton ellen oda-vissza ő állt a vonalon. Nem volt sok dolga, a morzsákat szépen felszedegette, a két komoly vendéglehetőség pedig nem rajta múlott (Lallana lövése pontosabb célzással befért volna mellette, Welbeck kapufáját meg tehetetlenül szemlélte). Az mindenesetre biztató, hogy nem hibázik és a clean sheetek is szépen jönnek már.

Christensen (7): Azpilicueta hiányában ezúttal a belsővédő trió jobb szélén kapott helyet, de nem jött zavarba ettől a kis eltolódástól. Nem nagyon tudták átjátszani se lendületből, se pozíciós játékból, ha pedig hozzátesszük, hogy 9 labdát szerzett és 5 párharcot is megnyert, akkor még egy kis dicséretet is megérdemel.

Zouma (6,5): Volt egy kínos labdavesztése (ami után Lallana került tiszta lövőhelyzetbe), vagyis nem tudta maradéktalanul biztosítani a stabilitást. Passzjátékban jó számokat hozott, labdaszerzéseire és tisztázásaira sem lehetett panasz, de amíg benne vannak a buta hibák a játékában, addig garantálni tudja az izgalmakat hátul.

Rüdiger (7): 99 jó passza volt, ami a második legtöbb idén tőle a PL-ben (egyedül a Craven Cottage-en ment 100 fölé), ráadásul magas, 94%-os hatékonysággal. A 6 szerzett labda is korrekt, szereléseket és tisztázásokat viszont nem nagyon láthattunk tőle.

James (5): Az első fordulóban rendezett odavágón brutálisan elsült a lába, de sajnos oka van annak, hogy az jut eszünkbe először, ha a Brightonnal való kapcsolatára gondolunk, nem tudta ugyanis semmivel se felülírni kedd este azt a szép emléket. A párharcokban rendre alulmaradt, csak fejjel háromszor verték meg. A támadójátékba ritkán csatlakozott be, kapura nem lőtt, úgyhogy esélyt se adott egy újabb nagy találatnak, továbbra is egygólos a bajnokságban.

Jorginho (6,5): A passzjátéka rendben volt ugyan, de az ő labdavesztése után jött Welbeck kapufája, vagyis közel állt ahhoz, hogy megint a lelkén száradjon egy kapott gól. Csak ezért nem lenne fair nagyon lehúzni, nagy melót végzett a középpályán, 8 labdát is visszaszerzett, pedig ha valaki, ő biztos nem kap mostanában sok pihenőt.

Mount (5,5): Hátrébb vonta Tuchel, úgyhogy Jorginho párjaként munkálkodott. Nem is zavart sok vizet a Brighton kapuja előtt: se lövés, se kulcspassz. Párharcai kétharmadát elbukta, viszont szerzett 7 labdát, úgyhogy legalább a védekezés része nagyjából rendben volt.

Alonso (5): Kezd elmúlni a varázs, egyre kevésbé tudja már segíteni a támadójátékot a balszélről. Az elején centikkel ugyan, de lemaradt egy ígéretes passzról, később viszont már nem került helyzetbe. Keveset volt játékban, védekezésben sem aratott maradandót (az indokolatlan középre húzódásról pedig leszokhatna).

Ziyech (7): A szombati győztes találat és majdnem duplázás után visszatért az osztogatáshoz. A támadószekcióból érdemben egyedül tőle jött kezdeményezés és váratlan húzás, de gólt egyik sem fialt (pedig volt ígéretes labdája Alonso, James és Havertz felé is).

Havertz (5): Nem volt jó meccse, az ígéretes támadóharmadi megmozdulásai rendre rosszul sültek el. Egy elé pattant labdát bántóan a kapusba lőtt (ez volt a legnagyobb hazai helyzet), az összjátékokba pedig sután nyúlt bele. Párharcai zömét elvesztette, kulcspassza nem volt, vagyis súlytalanul lebegett a tizenhatos környékén.

Pulisic (6): Az amerikai sem tudott sokat veszélyeztetni, de 3 lövéséből legalább az egyik kaput talált. 5 csele mutatja, hogy azért volt benne proaktivitási hajlam, a párharcait is jó arányban nyerte, de meg sem tudta közelíteni a Crystal Palace elleni csúcsteljesítményét.

 

Cserék:

Hudson-Odoi (6): Alonsot váltotta, vagyis ezúttal a baloldalt kellett bejátszania. Jól passzolt, de keveset kezdeményezett (ha meg mégis, akkor White egy második sárga árán felrúgta).

Werner (4): Nem tudott új lendületet vinni a támadójátékba. Sokat elmond a máskor dicsérhető mentalitásáról, hogy inkább hagyott kicsorogni egy labdát egy végül meg sem kapott szöglet reményében, mint hogy megpróbáljon belőle egy helyzetet kialakítani. Párharcai háromnegyedét elbukta, jó passza pedig mindössze 3 akadt egy fél félidő alatt. Ahogy eddig szinte mindig, csereként most is sajnos használhatatlan volt.

Giroud (6): Szűk negyedórára állt be, ezalatt egy mellé pörgetett lövéssel és egy simán fogható fejessel próbált veszélyeztetni, amivel időarányosan nézve már produktívnak számított, kár, hogy gólt ez sem ért.

 

P