Pontosztás: Chelsea – Manchester City (1-0) FA Cup

Váratlan, ám értékes győzelmet aratott a csapat az előrehozott döntőnek titulált derbin, így két továbbjutás is összejött néhány napon belül. Tuchel nem tétlenkedik, Mourinho, Klopp, Ancelotti és Simeone után Guardiola skalpját is begyűjtötte, ráadásul gólt egyikül csapata ellen sem kapott a Chelsea. S bár eleinte azt mondta a német, hogy elsősorban nem trófeákért jött, megvan az FA kupa döntője, ahol a Leicester vár majd a Kékekre.

 Arrizabalaga (7): Nem kizárt, hogy az új frizura és a fél tubus hajzselé tette ennyire ellenállhatatlanná, ugyanis lehozott kapott gól nélkül egy City elleni meccset, ráadásul nem is kellett különösebben remegni miatta. Magabiztosan állt a vonalon, könnyedén fogta, amit kellett és lábbal is jól avatkozott játékba a világ legdrágább cserekapusa.

Azpilicueta (7,5): Finoman szólva sincs játékperc-elvonása, de bírja a strapát. A Wembley-ben is feszült rajta a karszalag, végig érezni lehetett rajta a tüzet és az elszántságot. Szerelésből, tisztázásból és labdaszerzésből is láttunk tőle bőven, mindent megtett, hogy fenntartsa az áthatolhatatlan fal mítoszát.

Thiago Silva (8): Nagyon igyekezett, de a vége felé már érződött, hogy heti két meccs már picit sok a veterán brazilnak. Mindenesetre vele remekül szervezett volt a védelem, nála pedig jó helyen járt a labda (konkrétan nem volt rontott passza), olykor még a félpályáig is felcipelte. Párharcait is kivétel nélkül nyerte a földön és a levegőben is, a 7 tisztázása pedig mutatja, mibe is merült ki úgy a végére.

Rüdiger (7): A belsővédő triumvirátusból ezúttal a német volt talán a legkevésbé meggyőző. Fejpárbajainak több, mint felében alulmaradt, ami szokatlan tőle. A földön már jobb volt viszont a helyzet, úgyhogy instabil pontnak azért közel sem lehetett titulálni. Szereléseivel és tisztázásaival tekintélyt tudott teremteni, nem is nagyon próbálkoztak nála a manchesteriek. A hosszú indításai jól sikerültek, az ellenfél kapuja előtt viszont nem okozott veszélyt.

James (6,5): Voltak remek megindulásai, illetve beadásai, a talán legjobból Chilwell szerezhetett volna vezetést. Passzjátékban korrekt számokat hozott, védekezésben viszont verhető volt, párharcai háromnegyedét elbukta, ami még a City ellen sem válik a dicséretére.

Jorginho (7,5): Így, hogy vagy Kante, vagy Kovacic dől ki sérülés miatt, a vártnál és az optimálisnál is nagyobb terhelést kap brazil-olasz. Szerencsére bírja a gyűrődést és úgy tűnik, a West Bromwich elleni vesszőfutásból nem csinált rendszert. Az elődöntőben elsősorban labdaszerzésben jeleskedett (7-ig jutott), de nyert 6 párharcot is, pontos átadásainak egyharmadát pedig a manchesteri térfélen abszolválta.

Kante (7): Ahogy arra számítani lehetett, kemény robotolás várt a franciára és nem kellett csalódnunk, magas hatásfokon végezte ugyanis a dolgát. De Bruyne-t levette a pályáról, Fodennel már meggyűlt kissé a baja, de szégyenkeznie azért nem kellett. Labdaszerzésekben szokásához híven jeleskedett, még a támadójátékot is volt ereje megtámogatni olykor.

Chilwell (7,5): Kétszer is tisztán kapott ígéretes labdát a büntetőterületen belül még az első félidőben, de egyikkel sem tudott érdemben mit kezdeni, amivel okozott némi bosszúságot (különösen azzal a lecsúszott kapáslövéssel). Azt viszont mindenképp dicsérni kell, hogy felért a támadásokkal, 2 kulcspasszt is kiosztott (a Ziyechnek címzett indítása tanári volt), miközben hátul is elvégezte a dolgát, nem nagyon tudtak mögé kerülni a manchesteriek.

Ziyech (7,5): Aki győztes gólt szerez a Wembley-ben, az mindenképpen hőssé válik, nincs ez másképp a marokkói esetében sem. Igaz, hogy ehhez „csak” az üres kapuba kellett lőnie, de nem volt azért az egy könnyű mozdulat, kissé maga mögé kapta ugyanis a labdát. Pár perccel később már tisztább átadást kapott, de ott Steffen a helyén volt, úgyhogy nem tudta padlóra küldeni az előző gyomros után még tántorgó Cityt. Ő maga ezúttal nem jeleskedett a kiszolgálásban, ettől függetlenül jól nézett ki vele a támadójáték.

Mount (7): Kissé szokatlan módon ő volt az első, akit lecserélt Tuchel. Keményen melózott, 10 párharcot is megnyert, tőle jött a legtöbb sikeres csel is (3), viszont nem volt se lövése, se helyzetet kialakító átadása. 

Werner (7): Az ezt megelőző két meccset kihagyta, így rápihenhetett az FA kupa elődöntőjére. A fókusz főleg az előkészítéseken volt, tőle jött a gólpassz is Ziyechnek. A fontos gólokkal továbbra is adós, de a mezőnymunkája dicséretes és a sebességét is jól kamatoztatja – lásd az asszisztja előtt.

 

Cserék:

Pulisic (4,5): Azok után, hogy kedden Sevillában szétfaragták, a Wembley-ben csak csereként számított rá Tuchel, a padról beszállva viszont nem tudott már úgy sziporkázni, mint a Palace vagy a Porto ellen. 20 perce alatt alig találkozott a labdával, mindössze 2 jó passza volt, s ami egészen döbbenetes: mind a 7 párharcát elbukta.

Havertz (-): Az utolsó 10 percre állt be, a támadójátékot nem nagyon tudta már támogatni, viszont 7 fejpárbajt is megvívott (ebből hármat sikerrel).

Emerson (-): Ziyecht váltotta, tehát nem posztra jött, sokkal inkább azért, hogy hátul segítsen be a hajrára. Nem fog a dicséretére válni, hogy mind a 4 passza pontatlanra sikeredett, mert ez a szerencsétlenkedés is hozzájárult ahhoz, hogy a hajrára nagyon beszorult a csapat.

Zouma (-): A lebicegő Thiago Silva helyére állt be a végén, 2 tisztázására még azért szükség volt, de a szerelését nem volt ideje összekoszolni.

A Chelsea félelmetesen pontos védekezéssel megakadályozta a Manchester Cityt, hogy mind a négy sorozatban, amiben elindult, aranyérmesként érjen célba. Pep Guardiola azt a dupla-hatossal felszerelt, biztonságos felállást választotta, amivel az idény elején a City megkezdte a menetelését. Thomas Tuchel azonban máshogy gondolta – és egyetlen végig vitt kontra elégnek bizonyult, hogy a katalán edző együttese elszenvedje az első igazán fontos vereségét a 2020-21-es évadban. Ráadásul nem csak a mérkőzést, hanem – a hírek szerint akár több hétre – Kevin De Bruynét is elvesztették.

Steffen: Amikor be kellett ugrani Ederson helyett, nagyon szépen megoldotta, de ezúttal kiderült, miért cserekapus csupán. Ennyire WTF kapusmegmozdulást, mint amit Zijes gólja előtt elkövetett, talán egész évben nem láttunk. Utána védett egy ziccert, ez menti a meccsét. (6)

Cancelo: Borzalmasan kifulladt mostanra. 49 sikeres passza volt, 0 kulcspasszal zárt, a támadások többsége pedig a másik oldalon, Mendy-n és Sterlingen keresztül futott. Védekezésben többet tudott hozzátenni, de a gól is az ő oldaláról született. Édeskevés. (5)

Dias: Nem tudom, hibázott-e már annyit Manchesterbe érkezése óta, mint ezúttal. A levegőben verhetetlen maradt (8 győztes fejpárbaj), de Steffen bizonytalanságát ő sem nagyon tudta elfedni. Ezt nagyon gyorsan el kell felejteni, különben Mbappé széttépi a Cityt a BL-elődöntőben. (6)

Laporte: Furcsa helyzet, de most nem az idei vezér, Dias mutatott példát, hanem a korábbi „igazgató úr”. Laporte sem a passzjátékban, sem hátrafelé nem nagyon hibázott. (7)

Mendy: Rengeteg labda ment át rajta, de gyakorlatilag nulla eredménnyel. Cancelóhoz hasonlóan nulla kulcspasszal zárt és szinte megdöbbentő, hogy ennyi adódó alkalomból, ennyire keveset adott az övéinek. (5)

Rodri: Ha van valaki, akit nem lehet megszólni, az ő. Szinte hibátlan passzhatékonyság, rengeteg mozgás, mindent megpróbált, hogy a gárda támadójátéka rést üthessen a Chelsea pajzsán. (8)

Fernandinho: Ha idén be kellett szállnia a májusban már 36. életévét betöltő brazil klasszisnak, tanárian végezte a feladatát – most azonban másképp alakult. Kifejezetten lehúzta az építkezés során a csapatot, ezen kívül több olyan ostoba szabálytalanságot is elkövetett, ami mutatta, hogy egyszerűen ezen a délutánon nem tudja tartani a lépést a Chelsea támadóival. (5)

Torres: Egy sima, egy fordított – így következnek egymás után Ferrán Torres meccsei. 63 perc alatt bemutatott 16 érintése és 10 sikeres passza mutatja, hogy melyik volt soron. Izolált, idegen testként mozgott. (4)

De Bruyne: Az alatt az idő alatt, amennyit bírt, De Bruyne sem tudta bevinni az ütést, de egyértelműen ő nevezett a feladatra a legnagyobb eséllyel. Miközben rögtön a második játékrész elején kiállt, senki sem adott nála több kulcspasszt. (7)

Sterling: Szeretné az ember értékelni, hogy láthatóan nagyon meg akarja szakítani a rossz sorozatát, de az erőfeszítés nem jár eredményekkel. Továbbra is olyan, mintha valami másnapos, szürke mása lenne önmagának – Foden ragyogó formája mellett esélye sincs bekerülni a balszélen. (5)

Jesus: Nem tudom, mégis hány helyzetet szórakozhat el addig, míg Guardiola rá nem un, de már-már komédiába hajlik néha, amit a kapu előtt művel. Esik-kel a kapu előtt, három érintésből oldja meg azt, amit egyből kéne és a visszalépései sem ülnek. Óriási problémába kezd ez átcsúszni Agüero nélkül. (5)

Cserék:

Foden: Nem hiszem, hogy Pep ennyit szerette volna terhelni ezen a találkozón, de, ha már be kellett állnia, hát messze a legjobb teljesítményt nyújtotta. Balszélen, a tízes pozíciójában, jobbszélen is feltűnt, visszalépett építkezni, várta a beadásokat a tizenhatoson belül. Rodri mellett egyértelműen a meccs embere a világoskékek részéről. (8)

Gündogan: 27 perc alatt 25/24 passz, jó mezőnymunka, de nem tudott döntő tényezővé válni.

P