menu Home chevron_right
KiemeltLiverpoolVélemény

A megakadt projekt

Béres Attila | 2021.03.26.
  • Azóta, hogy 2015 októberében Jürgen Klopp átvette a stafétát, a Liverpool FC fejlődése majdhogynem minden szempontból egyenletes volt és töretlen.
  • A 2020 elején beköszöntő világjárvány viszont látszólag egy csapásra mellékvágányra terelte a csapatot, és feje tetejére állított mindent, amit egy éve még a közvélemény széles körben egyöntetűen piedesztálra emelt.
  • Rossz döntések eredményeként siklott-e ki a Liverpool, vagy mindössze a külső körülmények áldozatává vált? Milyen megújulásra van szüksége ahhoz, hogy mihamarabb visszatérjen a korábban megkezdett útra?

Kilenc bajnoki fordulóval a vége előtt e sorok írásakor vesztett pontok tekintetében a nyolcadik helyen áll a csapat, immáron öt egységnyire a negyedik helytől. A zsinórban hat anfieldi vereség sokakat elbizonytalanított a bajnoki szereplést illetően. Egyesek még reménykednek a negyedik hely elérésében, míg mások már amellett érvelnek, miért ne végezzen a csapat még El-pozícióban se. Ezzel szemben a Bajnokok Ligájában még mindenre megvan az esély, ahol a negyeddöntőben a szintén sok sebből vérző Real Madrid lesz az ellenfél. Reálisan nézve a Liverpool nem tartozik a sorozat esélyesei közé, de a 2005-ös meneteléssel való párhuzam reményt kelt a szurkolókban. Hasonló mennyiségű sérült, hasonlóan pocsék bajnoki szereplés, mint 2005-ben, a döntő helyszíne pedig 16 év után szintén az az Atatürk Olimpiai Stadion, ahol anno a csapat csodát vitt véghez.

Klopp gárdája pedig valahogy most is sokkal élesebb az európai kupameccseken. A Wyscout modellje szerint a korábbi két idényben míg a Liverpool 11-gyel túllőtte a várható gólok számát (xG), addig idén 3-mal alulteljesíti azt. Ellenben a Bajnokok Ligájában elől minimális, míg hátul jelentős túlteljesítés tapasztalható.

Premier LeagueGólokVárható gólok (xG)Gól – xG diff.Kapot gólokVárható kapott gólok (xGA)Kapott gól – xGA diff.
2018–198977,611,42231,9511,05
2019–208573,711,33338,95,9
2020–214851,4-3,43637,71,7
Bajnokok Ligája
2018–192425,2-1,212142
2019–201416,5-2,5127,9-4,1
2020–211412,11,9312,29,2

Amennyiben a csapat az engedett helyzetek számát hátul nem tudja csökkenteni, félő, hogy a sorozat kései szakaszában az immáron jobb képességű támadókkal felálló ellenfelek meg fogják akadályozni a Vörösöket abban, hogy ismét eljussanak Isztambulba. Persze amíg lehet, a szurkolók bíznak, de immáron nincs garancia a jövő évi BL-szereplésre, ami ha valóban nem jön össze, a klub az előzetes prognózisok alapján legalább 40 millió fonttól eshet el a következő idényben. A BL-szereplés elmaradása esetén persze még nem dőlne össze a világ, hiszen a menedzser állása nincs veszélyben, a projekt nem futna ki. Ha csak valami oknál kifolyólag Klopp önként le nem mond, a vezetőség nem fogja elmozdítani a helyéről. A menedzser a német SportBildnek adott interjújában pár napja arról beszélt, hogy akár egy nemzetközi kupa-mentes idénynek is lehetnek pozitívumai:

„A legrosszabb forgatókönyv, hogy nem kvalifikáljuk magunkat a jövő évi Bajnokok Ligájára. Ez esetben talán az Európa-ligában ott leszünk, de az sincs garantálva. Ha nem fogunk szerepelni nemzetközi hadszíntéren, akkor több időnk lesz pihenni. Ez az összes többi csapatnak rossz hír lenne, mert az edzések jót tesznek nekünk. Ha több időnk van, abból előnyt tudunk kovácsolni, és megpróbálnánk a rossz helyzetünket pozitívvá alakítani.”

A Bajnokok Ligája elmaradása tehát kétség kívül komoly presztízs- és pénzügyi veszteségekkel járna, de ha a sérültek visszatérnek, Michael Edwards nyáron előhúz néhány nyulat a kalapból, a klub újra kompetens lehet a Premier League trónjáért vívott harcban. Viszont a pandémia okozta faramuci helyzet rávilágított néhány olyan kitüremkedő problémára, amik hosszú távon vagy javításra szorulnak, vagy évekre előre vetítve negatív hatással lehetnek a klub jövőjére, és magára a Klopp-projektre.

A Mané–Szalah konfliktus

Az elmúlt hetekben Michael Owen merész teóriával állt elő: állítása szerint, amikor az ellenfél tizenhatosán belül szabálytalankodnak Manéval szemben, a szenegáli rendszeresen azért nem vágja magát hanyatt, hogy „riválisa”, Szalah ne juthasson büntetőhöz. Owen felvetése teljesen abszurdnak hat, és megmosolyogtató sokunk számára, ellenben amikor a Kirkbyben dolgozó kapcsolatunk március elején jelezte, hogy Mané és Szalah viszonya valóban megromlott, Owen kritikája azonnal nyugtalanítóbbá vált. Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy a két klasszis között létezik egy egészséges rivalizálás – furcsa is lenne, ha nem lenne –, de a 2021 eleji sikertelenség az ő kapcsolatukra is rányomta bélyegét. Mindettől persze még Owen elmélete nem feltétlenül lesz igaz, de amit tudunk, hogy a két játékos hosszú hetekig szóba sem állt egymással, és az edzőközpontban mindenki érzékelte, óriási feszültség van köztük, ami a teljes keret moráljára mérgező hatással volt. A konfliktus március elején, a Chelsea-meccset követően ért a tetőpontra.

Adja magát a kérdés, hogy a szellemi vezér, a frankfurti Johann Wolfgang Goethe Egyetemen korábban sporttudományból diplomázó Jürgen Klopp, aki ugyanitt pszichológiát is tanult, hogyan engedhette meg, hogy belső konfliktus alakuljon ki a kereten belül. Akárcsak a zsinórban elszenvedett hat anfieldi vereséghez, valószínűleg ehhez is rengeteg külső tényezőnek kellett egyszerre teljesülnie. Édesanyja gyászolása, a sikeres taktikára való összpontosítás, vagy más problémák vonták el a figyelmét? Korábban gyakorlatilag elképzelhetetlennek tűnt egy olyan forgatókönyv, amelyben Klopp irányítása alatt egy ilyen konfliktus alakuljon ki a liverpooli öltözőben, ami az eredményeket is szervesen befolyásolhatja.

A Leipzig elleni továbbjutás, valamint a Wolves elleni győzelem után a feszültség valamelyest oldódott, de Mané azóta is sokkal inkább Naby Keïta társaságát keresi, mint Szalahét, és az ismeretlen okból eredendő ellentét a két játékos között továbbra is jelen van, és időzített bombaként ketyeg, bármikor robbanhat. Nyárig fontos döntést kell hozni azt illetően, hogy a konfliktus feloldható-e, és a két támadó képes-e a jövőben együtt dolgozni. Amennyiben a klub eladásra szánja el magát, pénzügyi szempontból Szalah túladása lenne kifizetődőbb, de a keret erőssége szempontjából Mané a nélkülözhetőbb játékos, akinek sebességvesztése és formahanyatlása idén az egyik legszembetűnőbb az összes Liverpool-játékos közül.

Gólok számaVárható gólok száma (xG)Gól – xG differencia
2016–171310,32,7
2017–182018,11,9
2018–192624,31,7
2019–202218,73,3
2020–211215,2-3,2
Mané támadó mutatói minden tétmeccsen a Liverpoolban (Wyscout)

Bár a kupameccsek némileg kozmetikázzák a számait, Mané a Premier League-ben 4,82-vel lövi alul a várható gólok számát, aminél mindössze Kevin De Bruyne (5,37) és Aleksandar Mitrovic (5,34) teljesítenek gyengébben, és ami szintén szokatlan, hogy az Opta szerint a szenegáli puskázza el a legtöbb liverpooli ziccert, szám szerint 12-t.

A tavaly novemberben megjelent End of The Storm című dokumentumfilmben Sadio Mané arról beszél, mióta beköszöntött a pandémia, akárcsak az idegenlégiósok egy része, úgy ő is hihetetlenül nehéz időszakon megy keresztül. Hónapokig nem tudja meglátogatni családját, és szingliként egyedül egy apartmanban tengődik. A világjárvány jelentette speciális körülmények, valamint a játékos korábbi koronavírus-fertőzése is nyilván hatással lehet a visszaesésére, így a stábnak duplán nehéz feladata van megjósolni, Mané az elkövetkezendő években mire lehet képes, de a játékosok között fennálló konfliktust így vagy úgy, de kezelni kell. A legnagyobb gond, hogy ha a stábban fel is merül, hogy megváljon az egyik támadójától, ebben a gazdasági helyzetben csak nagyon kevés olyan topklub van, amely Mané megvásárlását megengedheti magának, míg a magasabb polcon elhelyezkedő Szalahnak még kevesebb lehet a potenciális kérője.

Ha nem távozik topjátékos, honnan lesz nyáron pénz?

A régóta fennálló cash-flow probléma miatt erősen kérdéses, hogy nyáron az átigazolási bizottság milyen minőségű erősítéseket hagy majd jóvá. Bár Michael Edwards kreativitásának köszönhetően a klub korábban okos konstrukciókban történő kifizetésekkel tudott erősíteni, azért érzékeljük, hogy folyamatosan ebben a formában nehezen fenntartható az igazolások beválásának korábbi kimagasló aránya, míg a klub egyszer már csúnyán ráfázott, amikor tavaly azt kockáztatta, hogy nem pótolja a távozó Dejan Lovrent.

A Bosman-szabály értelmében szabadon igazolhatóvá váló Wijnaldumot és Adriánt pótolni kell. Előbbit ősztől jó eséllyel a hasonlóan presszingrezisztens fiatal scouser, Curtis Jones helyettesítheti, viszont hosszú távon bizony hiányozhat a holland legnagyobb erénye, hogy ő a klub egyedüli középpályása, aki mindig, minden körülmények között bevethető. A kiöregedő Milner, a sérülékeny Oxlade-Chamberlain és Naby Keïta megléte mindenképp arra kényszeríti a klubot, hogy ezen a nyáron legalább egy középpályást igazoljon, míg a középhátvéd- és támadófrissítés szintén egyre inkább létszükség. Utóbbi két középpályás közül ideális esetben legalább az egyikőjük távozna, de egy ilyen válság után mégis melyik az a klub, amelyik korrekt összeget fizetne értük?

Ha van olyan aspektus, mely tekintetben Michael Edwardsot némiképp kritizálhatjuk, az a perememberek raktározása. Origi, Shaqiri, Grujics, Woodburn és Harry Wilson vagy Ojo is azért tartozik még mindig a klub kötelékébe, mert mindannyiuk esetében immáron több átigazolási ablak óta a korrekt ajánlatra vár a sportigazgató. Ahhoz, hogy a klub pénzzé tegye őket, a Edwardsnak bizony kompromisszumokat kell kötnie, és adott esetben alacsonyabb összeget kell elfogadnia annak érdekében, hogy nyáron legyen pénz erősítésre.

Michael Edwards és Jürgen Klopp

Mivel a Liverpool általában három részletben fizeti ki a játékosok átigazolási díját, így Alisson és Naby Keïta esetében, valamint a további 2019 előtti gigatranszfereket illetően már valószínűsíthetően nincs fennálló tartozás más csapatok irányába. Diogo Jota tavaly egy 45 millió fontos üzlet keretében érkezett a Mersey partjára, de ennek több mint negyedét, 12 milliót nyáron kell átutalni a Farkasok számlájára. Thiago ára évi 5 millió font, míg Harvey Elliottért a független bizottság 1,2 milliós nevelési költséget állapított meg. Ezek nem vészes összegek, de a pandémia miatt ezek is számítanak.

Ha a támadóhármas együtt marad, nagy valószínűséggel nem lesz lehetőség topcsatárt igazolni, és ekkor kerülhet képbe az imént említett Harvey Elliott, aki április elején ünnepli 18. születésnapját.

Elliott fiatal kora ellenére nagyszerűen teljesít a Blackburnben, 90 percenként átlagosan 0,36 gólpasszt jegyez, míg a Wyscout szerint a várható gólpasszainak értéke magasabb (6,11), mint a Premier League-ben bármelyik Liverpool-játékosé. Progresszív elfutásokban ötödik a posztján a Championshipben, míg progrsszív passzokban első (8,25/90 perc). Firminóék már nem lesznek fiatalabbak, így Elliott megérhet egy próbát Kloppék számára, de hogy szimplán az ő Kirkbyben tartása elég lenne-e ahhoz, hogy a Liverpool támadógépezete ismét régi fényében ragyogjon, azért erősen kérdéses.

Bevételszerzés terén amiben Edwards még bízhat, hogy néhány korábbi játékoseladása utólag bevételt generál. A Leicester Cityben folyamatosan padot melegítő Danny Ward esetleges eladásából 20 százalékos részesedést kaphat a Liverpool, akárcsak Rafa Camacho (Sporting), Ovie Ejaria (Reading) vagy Ryan Kent (Rangers) esetében. A 2016-ban 5 millió euróért a Lazióba aláíró – Rómában immáron alapembernek számító – Luis Albertóért már 30 százalékos, Rhian Bresterért vagy Ki-Jana Hoeverért 15 százalékos részesedés ütheti a klub markát. A Sky Sports a héten arról tudósított, hogy a Manchester City érdeklődik Danny Ings leigazolása iránt, aki nyáron a várhatóan szabadügynökké váló Sergio Agüerót pótolhatja. Ings esetében is a játékos átigazolási díjának 20 százaléka illetné a Liverpoolt.

Az elmaradó hosszabbítások

A Klopp-projekt kezdetén az egyik legnagyobb fegyverténynek az számított, hogy néha még az is hosszú távú szerződést írt alá a klubnál (például Coutinho), aki nyilvánvalóan nem úgy képzelte el karrierjét, hogy a Mersey partjáról fog visszavonulni. Ami most minduntalan az egyik legfőbb gond a Vörösöknél, hogy a Bajnokok Ligája-siker óta gyakorlatilag egyetlen alapember sem hosszabbított szerződést. Van Dijk, Fabinho, Keïta, Henderson, Shaqiri, Kelleher, Oxlade-Chamberlain, Szalah, Firmino és Mané szerződése egyaránt 2023-ban jár le, és a klub hiába tárgyal ősz óta a hosszabbításról Fabinho és Van Dijk képviselőivel, egyelőre senki nem kötelezte el magát hosszútávra. Hogy az utolsó nagy szerződését megkapó Thiago leigazolása ebben mennyire játszik közre, nehéz megítélni, de aligha erősítette a klub pozícióját a bérekről szóló tárgyalásokon. Így a játékosok értéke csökken, és minél több időt kell várni az első jelentősebb szerződéshosszabbításra, a klub pozíciója annál inkább gyengül.

A szezonrajt óta eltelt időszakban a Transfermarkt által számon tartott 29 fős felnőtt keretből 18 játékosnak csökkent, míg 6-nak stagnál a piaci értéke, míg a teljes keretérték 120 millió (!) euróval lett alacsonyabb. Sokatmondó, hogy csak a Mané–Szalah–Firmino triónak együttesen 47 millió euróval kevesebbre taksálják az értékét, ami persze elsősorban a formahanyatlásukból és a korukból következik. A mostani negatív tendenciát így vagy úgy, de meg kell állítani, és ennek aligha az a módja, hogy az említett tíz játékos 2023 nyaráig kitölti szerződését.

A félresikerült Nike-üzlet

A Liverpool 2019–20-as szezonra vonatkozó hivatalos pénzügyi beszámolójának publikálására még mindig türelmetlenül várunk, így azt, hogy a válság ténylegesen mekkora bevételkiesést okozott, nehéz megtippelni, de jócskán 100 millió font fölé rúghat a hiány. A bő egy éves jegybevétel-kiesés, megspékelve egy esetleges európai kupamentes szezonnal azért is lehet gond, mert több érvényben lévő szponzori szerződés is magába foglalhat európai kupaszereplés alapján folyósítandó bónuszpénzeket. Ami pillanatnyi helyzetben rendkívül szimpatikus lépés a vezetőség részéről, hogy hiába kell nélkülöznie a klubnak immáron egy éve a meccsnapi bevételeket, nem emelik fel a jövő évi jegyárakat, így ősztől zsinórban a hatodik évben is ugyanannyiért látogathatnak ki a szurkolók az Anfieldre.

A Deloitte könyvvizsgálócég 2019–20-as idényről szóló kimutatása szerint, a Liverpool FC a 2001–02-es szezon után először került be az öt legtöbb bevételt generáló európai futballklub közé. A bajnoki trófea, az UEFA Szuperkupa-győzelem, és a klubvébé cím ellenére a 2019–20-as szezonban a pandémia hatásai miatt a klub bevétele 533 millió fontról 489 millió fontra csökkent, ennek ellenére a hetedik helyről a Vörösök előreléptek, és megelőzték a Manchester Cityt, valamint a Paris Saint Germaint is. A kimutatás azt prognosztizálja, amennyiben a csapat sikeres marad a pályán és a szurkolók visszatérhetnek az Anfieldre, az árbevétel-növekedés vissza fog térni. Sokat nyomhat a latba a Nike-val köttetett sportszergyártói szerződés is, amely viszont 2021 márciusában már közel sem tűnik olyan bombaüzletnek, mint másfél éve ilyenkor.

2019 őszén a New Balance kontra Liverpool FC tárgyalás a londoni legfelsőbb bíróságon precedensértékkel bírt, hiszen korábban soha nem volt még példa olyanra az angol labdarúgás történetében, hogy egy sportszergyártó ilyen szinten megküzdjön a szerződéséért. Mint ismeretes, a New Balance a 2019–20-as idényig mindennel együtt évi garantált 45 millió fontot fizetett a Liverpoolnak, ehhez képest a Nike mindössze évi 30 milliót biztosít a 2020–21-es szezontól. Ez a díjazás nem csupán a New Balance ajánlatához képest alacsony, de a Chelsea és a Tottenham is évi 50–50 millióért írtak alá az oregoni sportszergyártóhoz. A Nike tehát keveset ajánlott a Liverpoolnak, de hálózatának, infrastruktúrájának, kapcsolatainak köszönhetően Billy Hogan, a klub akkori kereskedelmi és ügyvezető igazgatója a kezdetektől velük akart szerződést kötni.

A tárgyaláson Hogannek és embereinek azt kellett bizonyítania, hogy a Nike-val kötött szerződés sokkal kifizetődőbb a Liverpool FC számára, mint a New Balance ajánlata. A Nike nyolcszor akkora cég és sokkal globálisabb brand a New Balance-nál, így több merchandise-terméket el tudnak adni, és nagyobb bevételt képesek generálni. De a legfontosabb érv mégiscsak az volt, hogy a Nike a mezbevételből 15 százaléknál nagyobb részesedést korábban egy partnerének sem kínált, míg a Liverpoolnak 20 százalékot ajánlottak. Emellett óriási marketingshow-t ígértek, melynek reklámarcai többek között Serena Williams, LeBron James és Drake lett volna. Azon túl, hogy a klub 2 százalékos kisebbségi tulajdonosa, LeBron James kétszer magára húzta a Liverpool mezét, a Nike által beígért kampányt azóta is várjuk.

Hoganék sikeres érvelése tehát azon alapult, hogy a 30 millió fontos éves alapösszeg irreleváns, és a jelentős mezbevétel valamint a reklámkampány rendkívül jövedelmező a klub számára. A New Balance végül elbukta a pert, de ha ma kerülne sor ugyanerre a tárgyalásra, lehet nem ez lenne az ügy végkimenetele.

A Nike-üzlet eleve nehezen indult, hiszen az első kollekciók a tavalyi szezon elnyúlása miatt hónapokkal később kerültek piacra, de ami a legfőbb gond, hogy a gyártási és kiskereskedelmi szektort rendkívüli módon sújtotta a pandémia, így a korábban prognosztizált 60-70 millió fontos éves bevétel immáron majdhogynem elképzelhetetlen. Maga az eredeti koncepció békeidőben és a klub sikeres szereplése esetén hihetetlenül innovatív lehetett volna, de a világjárvány földbe állított minden korábbi várakozást. Ha ez nem lenne elég, információink szerint a Liverpool stábja nem elégedett a pipás termékek minőségével. Még decemberben a klub videokonferenciát tartott a Nike képviselőivel, melyen Klopp és Pep Lijnders is rengeteg kritikával támadta a sportszergyártót. Kritizálták a felszerelések minőségét, a hibás edzőgarnitúrákat és azok méretét, továbbá hangsúlyozták, a klub hiába kapott ígéretet, a felszerelések nem egyediek, és a Liverpool FC több tiszteletet érdemelne.

***

A válság tehát rengeteg módon sújtotta a Liverpoolt a pályán és azon kívül is. Mindebben szerepet játszanak a korábban meghozott kockázatos döntések, valamint a járvánnyal érkező előre nem látható negatív hatások. Az elmúlt évek liverpooli innovációja rizikós döntések sorozatának eredménye, de amint a világ felfordult, a kockázatok meghatványozódtak. Ahhoz, hogy a csapattal kapcsolatos temérdek kérdőjel kiegyenesedjen, a jövő évi Bajnokok Ligája-szereplés kiharcolásánál még fontosabb, hogy a járvány elüljön, a szurkolók pedig a tervezett ütemben visszatérjenek a stadionokba, mind gazdasági, mind pedig a csapatra gyakorolt lélektani hatásuk miatt. Továbbra is rengeteg külső körülmény van hatással a Liverpool gazdasági helyzetére, így a vezetőségtől rugalmasabb hozzáállásra van szükség, mint az elmúlt 10 évben bármikor.

Irgalmatlan nyári költekezést a fentiek tükrében tehát nem szabad várnunk. A szurkolók körében népszerű „újjáépítés” szó hallatán Klopp azt mondta:

„Újjáépítés? Nem. Mit jelent az újjáépítés pontosan? 10-en mennek, 10-en jönnek? Vagy a teljes kezdőcsapat megváltozik? A jelenlegi keretnek idén esélye sem volt együtt lennie egyszerre, ezt érdemes lenne figyelembe venni. Kevés javításra van szükség. Egyszerre kell reagálnunk, és megterveznünk a jövőt. Nem vagyok benne teljesen biztos, hogy ez nyáron sikerülni fog, de meg fogjuk próbálni.”





Itt még semmi nincs, de ez nem lesz mindig így!

Hírlevél

  • cover play_circle_filled

    01. Feel my dreams
    Tom Cuffia

    2,50
play_arrow skip_previous skip_next volume_down
playlist_play