fbpx

Pontosztás: West Ham – Tottenham (2-1)

Hat bajnokin öt vereség, kezd azért ez így kínos lenni – de vajon így véli-e a mindenható Daniel Levy? José Mourinho az 50. Spurs kispadján eltöltött bajnokiján a 15. vereségét szenvedte el (23-at megnyert), attól a David Moyestól, aki korábban sosem verte meg. Egy újabb keserű pirula.

Lloris: A gólokról nem tehetett, eléggé kiszogáltatott helyzetbe került. Az első West Ham-találatnál az is bravúr volt, hogy miután Antonio közelről beleszúrt a labdába, bele tudott kapni, a kipattantót nem védhette, ahogy a második félidő eleji Lingard-lövést sem. A két másik kaput eltaláló hazai próbálkozást hárította. A kapujára zúduló lövései minősége alapján még mindig néggyel több gólt kellene kapnia, azaz az elmúlt hetekbeli néhány bizonytalansága ellenére az egész szezont tekintve rendben van a produkciója. (0)

Tanganga: Egy félidőt kapott, sajnos a legemlékezetesebb momentum a neki jutó 45 percben az volt, amikor a legérzékenyebb pontján találta el a labda. Az első gólnál Dier perlekedett vele, hogy miután neki a rövidre bemozduló Fornalst kellett követnie, Tanganga miért nem ment Antonióval, a szituációt nyilván a szünetben is kibeszélték – a 21 éves bekknek aztán ki sem kellett már mennie a pályára. (5)

Sánchez: Három labdaszerzése mellett ötször tisztázott, a hazaiak második gólja előtt azonban neki és Diernek sem sikerült, elég szépen körbefutották Jesse Lingardot… Nem tudta helyrehozni az őszi hibáját, amikor az ő gólja is kellett a West Ham feltámadásához. Tizedszer kezdhetett idén a Premier League-ben, nem sikerült valami emlékezetesre. (5)

Dier: Megint nem tudta azt az erőt mutatni, amire hosszú távon szüksége lenne a védelem közepén a Tottenhamnek, egész egyszerűen nem mutatja annak a játékosnak a képét, aki a Spurs megingathatatlan, sziklaszilárd, átjátszhatatlan középső védője lenne. Mindkét gólnál felvethető a felelőssége, bár nyilván nem neki kell elvinnie a balhét a Spurs újabb vereségéért. Apropó, az elmúlt hat PL-meccsén ez volt a csapat ötödik zakója… (5)

Reguilón: Öt bajnokit kellett izomsérülés miatt kihagynia, a visszatérés örömére kapott 77 percet. Azért ez még nem az a Sergio Reguilón volt, akit a szezon nagy részében láttunk, ahhoz persze hosszú volt a kihagyás, hogy ne érződjön a játékán. Volt négy beadása, teremtett egy helyzetet, de tud ő enél sokkal veszélyesebben is futballozni. (5)

Höjbjerg: A megingathatatlan bástya, a középpálya motorja, a csapat vezére a WHU ellen megint nem a megszokott erényeit csillogtatta, számos elpasszolt labda, rossz megoldás rombolta a teljesítményét. Az Everton és a Manchester City ellen összehozott felesleges tizenegyesek, valamint a West Ham elleni bizonytalankodások után joggal vetődik fel a kérdés, így február végén elérte-e a szellemi és fizikai fáradtság a PL idényt percnyi szünet nélkül végignyomó, és azért a kupasorozatokban is szerepeltetett dánt, a válasz elég egyértelműnek tűnik. (4,5)

Ndombele: Neki sem ez volt élete meccse, támadásban sokkal többet kellene hozzátennie csapata játékához. De hát az utóbbi 11 bajnokin egyáránt kezdett, ez azért biztosan kivett belőle, más megközelítésből persze a korábban fizikai lemaradással küzdő franciának épp ez a terhelés kellett ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a Premier League taposómalmához. 57 passza volt a meccsen, ezúttal azonban egyikben sem volt meg az a varázslat, ami máskor igen. (5)

Moura: Legfőbb fegyverét, az cselezőkészségét ezen a mérkőzésen is igyekezett bevetni, kereste az egy az egy elleni helyzeteket, és ha az első cselek be is jöttek, a „vége” nem volt meg a játékának, megindulásaiból egyáltalán nem tudott profitálni a Spurs. Az első félidő közepén lemaradt Szon lapos centerezéséről, később volt egy csúnyán kapu fölé küldött bombája, az viszont, ahogy bebólintotta Bale szögletét, mestermunka volt. Az ő képességeivel mindig legalább ilyen veszélyesen kellene futballoznia. A szezon eleji gyenge formához képest javul, és ha Mourinho továbbra is kezdőként szavaz neki bizalmat, meglehet, tovább is fog. (6)

Lamela: Nem volt ez olyan rossz meccse, igaz, különösebben jó sem. Az első félidő után lekapta Mourinho, pedig a mérkőzés eleji megindulása láttán, amelynek végén jól tálalt a jobbösszekötő helyén helyzetben kilépő Harry Kane elé, talán még José is csettintett. Volt még egy kaput eltaláló lövése, de két ilyen pillanat kevés ahhoz, hogy meghatározója legyen a Spurs támadójátékának. Zsinórban harmadszor kezdhetett, de jön föl Bale, vagyis lehet, negyedszer nem fog. (5)

Szon: Ha Coufal mentése után a lábáról nem a kapufára, hanem a kapuba pattan a labda, egy pontot megment a Spursnek, nem mintha sok köze lett volna ahhoz a gólhoz. A meccshez sem volt annyi, mint tervezte, vagy mint azt a Spurs szurkolók remélték volna, jóllehet egy számára kedves ellenféllel szemben küzdhetett: a vasárnapit megelőző öt West Ham elleni fellépésén három gólt jegyzett három gólpassz mellett, bánatára nem tudta javítani statisztikáját. (5)

Kane: A 35. percig volt hét labdaérintése, mégis a Spurs legveszélyesebb emberének számított. Kétszer is olyan lövőhelyzetbe került az első félidőben, ami után máskor megrezegteti a hálót, sőt, a másodikban is volt egy, a kapu jobb oldalát alig elkerülő kísérlete. Egyik próbálkozása sem vezetett eredményre, mondhatni tőle szokatlanul, pláne, ami az eddigi West Ham elleni fellépéseit illeti. A vasárnapit megelőzően a kalapácsosok elleni 15 bajnokiján 11 gólt szerzett, a tizenhatodikon egyet sem, de gólt legalább rúgathatott volna Szonnal, a jobb oldalon egyedül kilépve gyengén lőtte azonban át a labdát balra, így a hősiesen bevetődő Declan Rice a kapu torkából menteni tudott. (5,5)

Bale: Kapott egy félidőnyi esélyt, ez is valami. Javuló játéka láttán ez abszolút kijárt neki, a Wolfsberg elleni gólja és gólpassza után újabb gólpasszig (szögletrúgásból) és kapufáig jutott, kevésen múlt, hogy ne találjon be ismét. Tényleg mutat életjeleket, talán azokat Mourinho is észreveszi. (6)

Doherty: A támadások hatékonyabb segítése miatt váltotta Tangangát, de még mindig nem felismerhető az a Matt Doherty, aki a Wolverhamptonban futballozott. Ha nem is botrány a játéka, megfelelőnek sem nevezhető. (4,5)

Alli: Úgy negyedórája maradt megmenteni a Tottenhamet, nincs abban a formában, hogy reális esélye lett volna rá. Vagy elkezdi kezdőként játszatni Mourinho, zsinórban öt-tíz meccsen szerepeltetve, vagy fájó szívvel le kell mondani róla. Addig legalábbis, míg Mourinho a Spurs trénere. (0)

P